Az Iroda.hu zsűrijének döntése alapján a Stay In Hungary Kft. és belsőépítészei vehették át az Év Design Irodája 2012 díjat a Bank of Georgia részére kialakított irodatér elismeréseként. Az díj számunkra is öröm: cégünk, a be light! szállította mennyezetbe épített organikus Soft-Architecture elemeket.
Grúzia piacvezető bankjának képviselőit a helyszín és a belsőépítészek kiválasztásától, irodatervezésen és project managementen át a médiakampánnyal kísért megnyitóparti megszervezéséig és levezetéséig a Stay in Hungary Kft (B.Nagy Ferenc) képviselte.
A Bank of Georgia belsőépítészeti kialakítása a Stay in Hungary Kft és a willbedesign (Szegő Gábor, Gáti Anna, Gyarmati Ágoston) munkáját dicséri. Cégünk a tárgyaló mennyezetébe épített Soft-Architecture világítási rendszert szállította.
Az irodatérről korábban az OCTOGON architecture&design is beszámolt, a 2012 évi utolsó lapszámában megjelent cikk az alábbiakban olvasható.
„Szakartvelo új belépője
Tel-avivi és londoni képviseletei után harmadikként Budapesten nyitott irodát a Bank of Georgia. A Bank Centerben található irodában a konvencionális, szertartásos környezet helyett kifinomult és egyben otthonos miliő fogadja szeptember vége óta a privát ügyfeleket.
Belvárosi, könnyen megközelíthető lokáció, megbízható irodaházi háttér szólt a Bank Center mellett, mint azt megtudtam B. Nagy Ferenctől (Stay in Hungary), aki a helyszín kiválasztásától az irodatervezésen át, egészen a médiakampánnyal kísért megnyitóparti megszervezéséig és levezetéséig képviselte Grúzia piacvezető bankjának helyi területi képviselőit. Nagyszámú ügyfélforgalom, eszerint jelentős alapterületű iroda létrehozása szóba sem került, a megbízás tárgya egy, a reprezentatív, privat banking-et támogató büró kialakítása volt, a feladatot bevezető főbb hívószavak pedig: elegancia, otthonosság, Grúzia.
Mindez 124 négyzetméteren, egyterű helyiségben. Lehetett volna aranyló és lakkfekete, jelentős designikonokkal felöltöztetve, de ismerve a tervezésre felkért willbedesign stúdió korábbi munkáit, éreztem, hogy sokkal finomabb, perszonálisabb, mintakönyvekbe illő rész-egész fogad majd. Megérzéseim nem csaltak meg, a Gáti Anna, Gyarmati Ágoston és Szegő Gábor alkotta trió már-már védjeggyé vált gesztusa – vagyis a lehetőségek mellett minél több magyar tervezésű objekt alkalmazása, a helyi kézművesiparra támaszkodó egyedi kivitelezésű, téri/tárgyi elemek beépítése – ezt a belsőépítészeti projektet is erősítette.
A belsőépítészeti elemek, használati és/vagy dísztárgyak önmagukban is a kvalitatív designra jellemző „ragyogással” bírnak, ám együtt, a térművészet nyelvén Grúziáról – vagy ahogy Grúziában mondják, Szakartvelóról- mesélnek. Az üvegfalakkal határolt tárgyaló-sziget és tárgyaló-szeglet fagerendából készült nyíláskeretei és ugyanezen térrészek parkettaborítása, miként a Szegő Gábor tervei alapján megvalósult és a tér központi részén elhelyezett lakkfényezésű, tömörfa, monolit asztal, az ország erdőségeinek, páratlan természeti szépségeinek sajátos belsőépítészeti utalásai. Ekként a reprezentatív irodákban előszeretettel használt szürke árnyalatok – példának okáért a variábilis Hannabi-kanapé, – itt az ünnepélyességen túl, emlékeinkből a Kis-Kaukázus vulkanikus fennsíkjainak színeit, a kopár hegyvonulatok koloritját hívják elő. A táji asszociációk mellé szintén felsorakoznak a közvetlen és közvetett tárgyiak. Kifejezetten a megbízó kérésére kapott helyet egy-egy tradicionális grúz férfi és női viselet.
A megvilágított vitrinbe helyezett öltözeteket megpillantva bevallom, megdobbant a szívem. Nem csupán azért, mert nagyon szeretem a keleti népek viseleteit, hanem egyszerűen a látható kész mögötti gondolattól is. Egyrészt érezhetően bensőségessé, amolyan „grúz szobává” vált az iroda, nem beszélve arról, hogy egy üzleti megbeszélést lényegesen oldottabb légkörben lehet lefolytatni, mert partner legyen a talpán, aki a meeting legelején nem lép oda a pompás öltözékeket és kiegészítőket rejtő vitrin elé csodálni szabást, varrást, öltést, ízlelgetni a folklór ízeit. És ezután nem kérdezi meg a vitrin melletti falon látható tapéta mustrájáról, hogy az vajon grúz textiltöredék-minta alapján készült, vagy esetleg valami más volt a forrás?”
Szöveg: Molnár Szilvia
Fotók: Flashbackphoto