A BE LIGHT! és a MOME együttműködésében megvalósult Építészeti Otthontér kurzus díjazottjaiként, februárban három napot tölthettek el a hallgatók Stockholmban a Design Week-en. A rendezvényen kiállítások, installációk, nyílt stúdiók és inspiráló beszélgetések várják a látogatókat, valamint a Stockholm Furniture Fair is izgalmas lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők közelebbről megismerkedjenek a jelen lévő tervezőkkel és márkákkal.
Fogadjátok szeretettel a hallgatók Mrkobrad Nikola és Sárady Gergely beszámolóját!
MB: Az utazás csütörtök reggel indult Budapestről, 12 óra körül pedig már az első stockholmi lépéseinket tettük a szállásunk felé. Mivel a bútorvásárra szóló belépőnket a következő, teljes napra tartogattuk, egy délutánra való felfedezőtúrával és városban való barangolással melegítettünk be. Körbejártuk az óváros szűk utcáit, kötetlenül mászkáltunk a város különböző terein, megnéztünk rengeteg különféle helyre faragott oroszlánt (ez a városban legtöbb helyen megfigyelhető szimbólum) és rengeteg fotót készítettünk. A tömegközlekedés külön élmény volt, mivel a metróhálózat kiállításnak sem rossz, a legtöbb megálló rejteget valamilyen képzőművészeti alkotást. Az egyik legszembetűnőbb az volt, hogy rendkívül kevés vizuális környezetszennyezést láttunk, mintha a legkisebb feliratok is a legnagyobb gondossággal és odafigyeléssel készültek volna.
SG: A belváros felé sétálva is már éreztem, hogy ez más világ. Az utcák kissé kihaltak, az autós forgalom is fényes nappal olyan volt, mintha hajnali 3-at mutatna az óra. A belváros lenyűgöző volt. Aranyos kis utcácskák és színes házak jellemezték leginkább, de fontos megjegyezni, hogy sok modern épület is megjelent. Szerintem jó példa lehet Stockholm arra, hogy az antik és a modern ízlésesen meg tud férni egymás mellett. A városnézés után hazafelé még megnéztük a híresebb metrómegállókat, köztük pl.: Rådhuset és Kungsträdgården megállót.
MB: A pénteki nap egészét a bútorvásárra szántuk, amely a Stockholmsmassen két csarnokában került megrendezésre, amelyek az "A " és "C" csarnokok, utóbbit a Greenhouse név is illeti. Már a kiálltás előtereiben is volt látnivaló, elsőként a Scandinavian Design Awards kiállítása, amely hét kategóriában ismertette a díj jelöltjeit és nyerteseit, az utóbbiak pályamunkáinak jelenlétében, ezen kívül pedig kisebb pop-up shopok fogadtak, főként könyvekkel, kisbútorokkal, tárgyakkal, ruhákkal. Ezen kívül az előcsarnok közepén a Formafantasma olvasóterem installációja is helyet kapott, akik az esemény díszvendégei voltak.
SG: Maga a kiállítótér hatalmas volt, bár ahogy más ismerősöktől hallottuk sajnos csökkent a kiállítótér tavalyihoz képest. Számomra a Greenhouse terület tetszett a legjobban, ahol a friss, feltörekvő tervezők munkáit lehetett megtekinteni. Rengeteg külföldi kiállító is volt, köztük koreaiak és olaszok is. Jó volt kicsit közelebbről is megismerni a skandináv design képviselőit. Sok neves és feltörekvő stúdió is helyett kapott, számomra talán a DDNG Design volt a legmeghatározóbb mind közül. Amire kissé rádöbbentem, hogy maga a skandináv design nem feltétlenül a formákkal, hanem magával a kivitelezés minőségével tűnik ki leginkább. Látszik, hogy olyan ipar áll mögöttük, amely elképesztő precizitással és technikával képes kivitelezni a kigondolt bútordarabokat.
MB: A Greenhouse sokkal izgalmasabb és jövőbe tekintő helyszín volt. Itt főként feltörekvő, független designerek és egyetemek standjai kaptak helyet, így a progresszivitás jellemezte, több innovatív és kísérleti jellegű tárggyal találkoztam, amelyek legtöbbje gyártóra, befektetőre váró prototípus volt. Ezeknél a standoknál többnyire közvetlenül a tervezőkkel lehetett beszélgetni a tárgyakról, akik a természetes skandináv többség mellett is rengeteg különböző helyről jöttek a kiállításra így viszonylag nemzetközi volt ez a rész. A Greenhouse végében volt a MOME standja is, ahová egy kicsit haza tudtam érkezni az expon belül, az ismerős emberek és tárgyak közé, illetve külön jó élmény volt a saját, a Peek névre hallgató tervezésemet is látni a kiállításon, illetve hogy néhány embernek megmutathattam és kaphattam pár építő gondolatot ismeretlen tervezőktől. Szerencsére a többen is érdeklődőek voltak, meg úgy általában is egészen nyitott volt mindenki.
MB: Az utolsó napunkon megnéztünk néhány Design Weekes helyszínt, elsőként a Muuto showroomjába látogattunk. A koppenhágai székhelyű stúdió munkássága már korábban is a radaromon volt, így nagy meglepetés nem ért, de remek élmény volt élőben látni és kipróbálni a termékeiket. A showroom földszinti része inkább boltszerű volt, míg a pincében életszerűen berendezett bemutatóterek fogadtak, a tárgyakat tematikusan csoportosítva. Ezután a Nordiska Galerriet-be vezetett az utunk, amit pedig a design ikonok valóságos tárházaként írnék le. Rengeteg megkerülhetetlen darabbal találkoztam élőben egy helyen, amiből korábban csak egy-kettővel találkoztam elszórva, olyan tervezők bútoraival, mint Eames, Breuer, Sottsass és még sorolhatnám sokáig, de ezek mellett szerencsére új tárgyakkal is találkoztam.
SG: Rendkívül hangulatos volt, a hó is abszolút hozzáadott a skandináv hangulathoz. A skanzen teljes területét sikerült bejárnunk, még az állatkertjét is végignéztük, ahol Svédország őshonos állatait figyelhettük meg, többek között hiúzt, rénszarvast és rozsomákot. Ezután meglátogattuk a Vasa Múzeumot. Az 52 méteres hadihajó teljesen lenyűgözött bennünket, főleg a kissé komikus története, ami híressé tette.
